Biztosítás - társadalombiztosítás elméletben és gyakorlatban

(Tárgyalási és alkulehetőségek az egészségbiztosítóval)

Dr. Medgyaszai Melinda

Tekintettel arra, hogy a magyar egészségügy és egészségbiztosítás szerkezetének és szervezetének alakulása a jelen pillanatban több mint bizonytalan, ezért előadásomban arra vállalkoznék, hogy áttekintsem az elméleti lehetőségeket, figyelembe véve az egészségpolitikai aktuális célkitűzéseit is.

A gyermekgyógyászat Magyarországon számos nehézséggel küzd. Az ellátási piac egyrészt szűkül, hiszen a gyermekkorú lakosság száma és aránya a világ fejlett országaiban csökken. Másrészt ezzel egyidejűleg a társadalmi problémák egészségügyi kérdéssé válásával, azaz a medikalizáció, valamint a fogyasztói szemléletmód eluralkodásával a piac terjeszkedik. Ennek egyik elemére sem készült fel a magyar orvostársadalom. A graduális és posztgraduális oktatás, a szakmai közélet mindezidáig  nem tudta és nem is akarta a hivatásrendi elkötelezettség és a szolgáltatói attitűd feltételeit összeegyeztetni, a megfelelő egyensúlyt kialakítani.

Tévedés ne essék: Magyarországon az egészségügyben jelenleg is piaci verseny van, ez azonban nélkülözi az üzleti életben a XXI. század fejlett kapitalista társadalmaiban megkövetelt fair-play szabályokat, nem alkalmaz következetes etikai követelményeket, illetve azok gyakorlati megvalósítását esetlegesen kényszeríti ki. Ez a verseny azonban – véleményem szerint sajnálatos módon – nem eredményezte a magyar egészségügyi struktúra belső, elsősorban a fekvőbeteg-szakellátásban kiteljesedő porosz, feudális hierarchiájának lebomlását. A hierarchia fennmaradása gátolja az önálló szakorvosi munka és felelősség kialakulását, az egyéni érdekeltség és számon kérhetőség kiteljesedését. Ennek változtatása azonban az erő pozíciójából – nyilvánvaló érdekellentét miatt – nem várható, „téglánként lebontani” a piaci kényszer és az érintett szereplők együttműködése tudja, mint az néhány hiányszakmában látható.

Azt is szögezzük le: Magyarországon az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása társadalombiztosítás – azaz nem biztosítás keretében – történik. A biztosítás és a társadalombiztosítás között „csak” az a különbség, hogy utóbbi csak nevében az, lényegében nem. A biztosításnak ugyanis (melyből másmilyen mint „üzleti” nem létezik) elengedhetetlen attribútuma egyebek mellett a kockázatbecslés, a szabad szerződéskötési jogosultság, a biztosítási díj kockázat arányos megállapításának lehetősége. Ezzel szemben a társadalombiztosítás lényegét a szociális biztonság megteremtésében és fenntartásában való közrehatás képezi, mely kötelező közszolgáltatási szerződések, szabályozott finanszírozási feltételek, ellátási kötelezettség keretében valósul meg a kockázati tényezők figyelembevételének teljes mellőzésével.

Ebben a miliőben kell(ene) boldogulni a gyermekgyógyász kollégáknak is úgy az alapellátás, mint a járó- és fekvőbeteg szakellátás keretében. Ez a konferencia örvendetes kis lépés egy jó irányban: annak áttekintésében, hogy közös gondolkodással, összefogással mire lehetne jutni.